Még több hő
90 fok felett
Forróság egy téli éjszakán
Januári relax
A 2017-es Orosházi karácsonyi vásárt egy 210 négyzetméteres műanyag borítású korcsolyapálya színesíti, mely a teljes karácsonyi időszakban ingyenesen, ingyen bérelhető korcsolyákkal várja a kedves vendégeket.
Helyszín: Orosházi Főtér rendezvénytere
Idő: 2017. december 3-tól december 23-ig, majd december 27-től január 7-ig
Nyitvatartás:
A korcsolyapálya használója köteles annak használati feltételeit betartani. A pályát mindenki saját felelősségére használhatja.
A körösök vidékén a hamisíthatatlan alföldi táj végtelennek tűnő messzeségében, egy kerek erdő közepében máltóság teljesen áll a háborítatlan csendben a szemet rabul ejtő lőkösházi Vásárhelyi-Bréda Kastély.
Az igényesen felújított lökösházi Vásárhelyi-Bréda kastély és a csodálatos mediterrán hangulatú kastélyparkja egyedi és különleges programokkal várja a látogatókat.
A kastély klasszicista stílusban 1806. körül épült, építtetője Kézdy-Vásárhelyi Vásárhelyi János Arad–Csanád vármegye alispánja volt.
A több mint 200 éves fennállása óta a történelem vasfoga igencsak megtépázta az épületet valamint a hozzá tartozó ősparkot.
Mégis sikerült megmenteni a végleges pusztulástól a felújítás után mára az ódon falakon belül közel 500 nm–en kiállítótér és látogató központ működik.
Az épületben a modern technika vívmányainak segítségével számos különleges és érdekes megoldás kápráztatja el a látogatókat.
A kastély fő attrakciója a homlokzatán minden este naplemente után kezdődő, Európában egyedülálló állandó kültéri 3D épületvetítés.
A kastély a hét minden napján 14-22 óráig látogatható. Fényvetítési előadás kezdete minden este naplemente után
INFORMÁCIÓ: 06/30/206-2222
WWW.BREDAKASTELY.HU
A hányattatott sorsú Hotel Alföld helyén vadonatúj Főtér épült fel Orosháza központjában, melyet 2013-ban adtak át a helyiek és az ide látogatók nagy örömére.
Míg a viharvert szálló mellett nem szívesen időzött az ember, a parkos, fás és csobogókkal, szökőkutakkal gazdagon díszített Főtéren aktív közösségi élet indult meg – ezt tovább segítendő a helyi TDM-szervezet rendszeresen kisebb és nagyobb rendezvényeket, programokat szervez a főtérre, elsősorban a nyári hónapokban és karácsony környékén.
Az új Főtéren ráadásul ehetünk, kávézhatunk vagy akár egy hűsítő sört is felhajthatunk a napernyők árnyékában – itt találjuk a késő estig nyitva tartó, kültéri asztalokkal gazdagon felszerelt Amadeus Kávézót, vagy az ugyancsak kiülési lehetőségekkel és kerthelyiséggel rendelkező Geli’s Bár és Sörkertet.
Az új Főtér jelképéről, az Üveg körtefáról itt talál további információt, míg a Főtér történetéről és megújításáról itt olvashat bővebben.
A pálya a Tótkomlós felé vezető úton helyezkedik el, közvetlenül a város szélén, Alsótanyák 45. sz. alatt
Az Egyesület, hogy a bogárzói lóversenypálya megtalálja ismét méltó helyét a lóversenysportban, lovassportokban azáltal, hogy évi több alkalommal színvonalas, esetenként sportfogadással is egybekötött lóversenyt, valamint lovasversenyeket bonyolítson le vidéken egyedülálló módon. A Nemzeti Lóverseny Kft.-vel összehangolt együttműködés keretében lehetőségünk lenne a versenyrendszer kibővítésére, egyéni arculat kialakítására (gát- és akadályverseny).
Céljaink között szerepel továbbá a lósportok és lovassportok számára folyamatosan üzemelő, panziós lótartást is magába foglaló tréningtelep kialakítása. A ló- és lovassportok lehetőségein túlmutatva fontosnak tartjuk a pályán egyéb szabadidős, szabadban folytatható sporttevékenységek tárgyi feltételeinek kialakítását és a folyamatos, klub-rendszerben történő üzemeltetését, hogy ezek magas színvonalon, egyéni arculattal, elérhető áron járuljanak hozzá a város polgárainak egészség-megőrzéséhez, szórakozásához, valamint kiemelten kapcsolódjanak városunk turisztikai vonzerejének növeléséhez.
info: www.oroslovas.hu
Kovács Júlia Ferenczy Noémi díjas üvegtervező iparművész, aki a szegedi Tömörkény István Gimnázium kerámia szakának elvégzése után az Iparművészeti Főiskola üveg tanszékén szerzett diplomát 1972-ben. 1972 és 1979 között a Nagykanizsai, majd a Salgótarjáni Üveggyár tervezője lett, 1980-tól önálló alkotó. Férje, Szilágyi András szintén üvegtervező iparművész, akivel Dömsödön élnek.
Az Orosháza újratelepítése című üvegplasztika Európában is egyedülállónak számít ötméteres magasságával, a kompozíció esténként fény- és hangjátékkal teszi különlegessé a város új főterének hangulatát.
Annak, hogy éppen egy körtefa készült el üvegből a város legfrekventáltabb pontjára, szimbolikus oka van. Maga az alapanyag arra utal, hogy a modern Orosháza egyik fundamentuma éppen az üveg, hiszen az üveggyári beruházások alapozták meg azt a gazdasági fejlődést, melyen a város átment az utóbbi évtizedekben. A körtefa pedig egy korabeli legendára utal: az 1744-ben az orosházi pusztára érkező zombai telepesek Szent György napján érkeztek meg új földesuruk hívására, s egy hatalmas körtefa fogadta őket, melyhez kiköthették lovaikat.
Így aki elzarándokol a főtérre egyszerre kap képet a korabeli és a jelenlegi Orosházáról a műalkotás segítségével.
Nem csak a csendes környezet, a gazdag programlehetőségek, hanem a szülői zsebeket kímélő árak is e megoldás mellett szólnak.
A Gyopárosi tó nyugati oldalán lévő parkerdőben található az Erdei Faházak Kemping. 4 összkomfortos, ( 5 ágyas ), és 2 félkomfortos (1 db 4 ágyas) faház és 3 komfort nélküli téglaházban 8 db 4 ágyas szoba összesen 60 főrészére nyújt szálláslehetőséget. Közös konyha és fürdőszoba található A kemping területén a parkolás ingyenes. A szabadtéri közösségi progamok sem maradhatnak el, hiszen szalonnasütési, bográcsfőzési lehetőség biztosított.
Azonban a fürdőzésen túl is számos lehetőség kínálkozik Gyopárosfürdőn, Orosházán, Békés, illetve a szomszédos megyékben. Akár sportról, akár kulturális élményekről, akár szórakozásról és szórakozva tanulásról van szó, a gyopárosi táborozás mindenképpen jó választásnak számít.
A gyopárosi fürdő szolgáltatása pénteken délután, szombaton és vasárnap délelőtt lehet igénybe születésnapi zsúrokra. Itt nem csak az alapszolgáltatások vehetők igénybe – a helyszín, illetve óvodapedagógus közreműködése –, hanem egyéb, az ünnepelt és az ünneplő gyerekek számára emlékezetes programlehetőségeket is.
A fürdő saját óvónője egyébként játékos feladatokat készít a gyerekeknek, csillámtetovál és arcot is fest. Ezen túl külön kérésre interaktív zenés műsor, lufibohóc, arcfestő, csillámtetoválás vehető igénybe a gyereksereg élményeinek fokozására.
Ugyancsak maradandó élményt jelenthet Trnkóczi Zsuzsanna kézműves foglalkozása, mely csuhézásból, csuhébaba készítésből, gyöngyszövésből, mézeskalács-készítésből áll, sőt a gyerekek egyedi telefontokokat is készíthetnek maguknak.
Figyelem: az alapszolgáltatás fürdőbelépővel igénybe vehető, azonban az egyes többlet-szolgáltatásoknak a fürdőbelépőn túl további díja is lehet.
A leírások szerint azonban a mai értelemben vett sajtkészítés Magyarországon csak igen későn fejlődött ki, bár őseink ismerték és fogyasztottak sajtot és vajat is. Az első tejgazdaságot a XVIII. sz. végén Tessedik Sámuel létesítette Keszthelyen. A sajtokat kezdetben svájci mesterek készítették.
A sajtkészítés technológiájában nagy fejlődést jelentett a sajtok pasztőrözött tejből készítésének megindulása. Ez azt eredményezte, hogy 1904-ben bevezették a sajtkultúrák készítését és ezek használatának elterjedését. A nagyüzemi gyártás azonban a minőség rovására ment, így egyre nagyobb az igény arra, hogy visszatérjünk a gyökerekhez a gasztronómiában, így a sajtfogyasztásban is: egyre népszerűbbek a házilag előállított sajtok.
Ennek jegyében nyitotta meg sajtkészítő műhelyét Bertáné Székely Nóra Orosházán, mely nem csak arról nevezetes, hogy remek termékek kerülnek ki innen, hanem arról is, hogy a vendégeknek betekintést enged a sajtkészítés fortélyaiba, mi több, a vállalkozóbb kedvűek maguk is megpróbálkozhatnak ezzel.
Elsősorban családok, kisebb társaságok jelentkezését várja az orosházi sajtkészítő, ugyanis maximum 5 főt tud egyszerre fogadni hétvégeken, ünnepnapokon, illetve munkanapokon délutánonként. Természetesen kóstolásra is lehetőség van a műhelyben, s ha ízlett a portéka, vásárolni is lehet.
Előzetes bejelentkezés ezen a számon lehetséges: +36 30 264-1182
Vendégek fogadása: 2014 június 1-től
Nyitvatarás: Minden szerdán és pénteken 16:00-18:00
Orosháza, Felhő utca 14.
Erre kiváló lehetőséget nyújt a csorvási tanyavilágban, azaz néhány perces autó-, illetve alig egy órás kerékpárút távolságra a Ger-Vik tanya.
A több mint száz éves felújított épület híven visszaadja a tótkomlósi szlovákok vagy ahogy a köznyelv ismeri tótok életformáját.
A tanya szobájában padkás búbos kemence található. A kicsi ablakok, földes szoba, alacsony ajtók, téli ajtón a hosszú kampó, 50 cm-es vert falak jellemzik a tanyát. Ám itt nem csak a korabeli szlovák család életébe engednek betekintést, hanem akár ki is próbálhatók az itt folyt tevékenységek.
Tavasszal tarhonyakészítés, szappanfőzés várja a vendégeket, nyáron bodzaszörpöt főzhetnek az ide látogatók, míg az ősz a szilvalekvárfőzés ideje a Ger-Vik tanyán. Természetesen nem csak szezonális elfoglaltságot nyújt a szlovák tájház, hiszen kézműves foglalkozások, sütés, főzés, mézeskalács-készítés, falusi vendéglátás teszi még hangulatosabbá az itt töltött órákat.
Szervezett osztálykirándulásoknak is kedvelt célpontja a tanya, a diákok nem csak hasznos helytörténeti ismeretekhez juthatnak, hanem kirándulást is szerveznek számukra a legendás betyár, Rózsa Sándor egyik kedvelt alföldi búvóhelyére.
Név: Trnkóczi Jánosné Kukucska Zsuzsanna
Telefonszám: 06-20/510-1000
Email: gerviktanya@freemail.hu
Web: http://gerviktanya.wordpress.com/
Akkor még büntetés járt ezért a csínyért, azóta azonban kizárólag elismeréseket vehet át a családi vállalkozás motorja. Legutóbb, 2013-ban például Príma Primissima-díjat vehetett át A Művészetek Palotájában megrendezett gálán a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségétől.
Ám a tehetség nem a semmiből jött, hiszen édesanyja, Hudák Józsefné örökségét viszi tovább. Julika ugyanis a kézművesség minden formáját kipróbálta, tányérfestés, fonás, varrás, kézimunkázás. 1978-ban Nívó-díjat kapott makramé technikával készült alkotásaira, első önálló kiállítása is ekkor volt. A Békés Megyei Népművészeti Egyesületnél tovább folytatta a tanulást, megszerezte a felsőfokú szőttes oktatói engedélyt. Először szőnyegeket, falvédőket, utána vásznakat és textileket tervezett és szőtt kézi technikával.
Mariann a Békés Megyei Népművészeti Egyesületnél viseletkészítést tanult, ahol neves etnográfusok szakmai irányítása mellett kialakult a saját stílusa és megszerezte a felsőfokú oktatói engedélyt. Tanulmányait Budapesten folytatta a Magyar Divat Intézetnél, ahol nőiruha-szerkesztést és -modellezést tanult. Majd Düsseldorfban a M. Müller & Sohn Szabászati Akadémián tovább képezte magát és itt kétnyelvű diplomát kapott divattervezésből, majd kézi szövőüzemben kezdett dolgozni az édesanyjával, melyet Julika néni 1989-ben családi vállalkozásként hozott létre.
Hudák Mariann több mint kétszáz alkotása zsűrizett, népi iparművészeti termék. Egy interjújában elárulta, hogy elsősorban a magyar polgári és nemesi viseletekre koncentrál, ezekre egyre nagyobb az igény. Az első nagy áttörés akkor történt, amikor elkészítettek egy református lelkészi palástot, magyaros motívumokkal, ami Mesterremek díjat jelentett a családi vállalkozásnak.
Elismeréseik többek közt a felsoroltakon túl: Nemzetközi Textiles Konferencia III. díj, 2010-ben II. díj; Expo díjak, Legjobb hazai kézműves termék, Legjobb kézműves kiállító díj (Szombathely).
Számtalan ruhabemutatón is részt vettek, egyebek mellett Budapesten, Tatán, Milánóban, Ulmban, Párizsban, Salernoban és Speccia városában. Kiállítottak a Kendermúzeumban Murtenben, de az ország számos pontján találkozhattunk már alkotásaikkal, Dévaványán, Budapesten, Vésztőn, legutóbb a békéscsabai Munkácsy múzeum állította ki munkáikat.
Minden évben részt vesznek a Budapesten megszervezett Mesterségek ünnepén, de rendszeres látogatói a lovas rendezvényeknek, hiszen a Magyar Lovas Kör tagjai; a borral kapcsolatos rendezvényeken is rendszeres kiállítók. A közelmúltban Brüsszelben a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézetben, illetve a Brüsszeli Magyarok Házában képviselték hazánkat kézműves termékeikkel.
Hudák Józsefné Szövő Népi Iparművész
5920 CSORVÁS Tanya 183 sz.
Tel: +36 66 258-176
Tel: +36 30 494-9153
E-mail: hudakjozsefne@mail.globonet.hu
Hudák Mariann Mesterremek Díjas Viseletkészítő
5920 CSORVÁS Tanya 183 sz.
Tel: +36 66 258-176
Tel: +36 30 294-7142
E-mail: hudakmariann@citromail.hu
A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, melyet 1982-ben hoztak létre a Csongrád megyei Ópusztaszeren. Legismertebb kiállított műve Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe.
A rotundában található az emlékpark fő attrakciójának számító Feszty-körkép. A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű kört formázó panorámakép történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját idézi fel.
Az emlékhely Wikipedia-szócikke szerint a rotundában több más állandó kiállítás is található, közte A világ körképei, mely harmincnégy körképet mutat be a 19. századból, amikor a körképek virágkorukat élték; a Panoptikum, 22 magyar történelmi személyiség viaszfigurájával; a Promenád, ami a Monarchia fénykorának, a 19. század végének egy nagyvárosi és egy kisvárosi utcáját mutatja be üzletekkel, korhű ruhát viselő viaszfigurákkal; a Parktörténeti kiállítás, mely az emlékpark történetét mutatja be, Szer monostora, mely a park területén állt egykori monostort mutatja be a régészeti leletek segítségével, és a Rokon népek, amely a finnugor nyelvcsalád népeit mutatja be fényképeken.
A Szabadtéri néprajzi gyűjtemény az ország öt skanzenjének egyike. 19 épületegyüttessel és három szabadtéri kiállítással rendelkezik, kialakítása 1978-ban kezdődött meg és azóta is tart. Az épületegyüttesek az ország különböző tájait mutatják be, a látogató betekinthet a 19. századi falvak és tanyavilág életébe, a különféle mesterségekbe, láthat iskolát, postát, szatócsboltot, szélmalmot, kisvasutat, pékműhelyt is. Itt tekinthető meg a kocsigyűjtemény és a mezőgazdasági gépek gyűjteménye.
A parkban található ezenkívül az Erdő és ember kiállítás jurtára emlékeztető vörösfenyő pavilonban. A kiállítás erdő, fák és ember kapcsolatát mutatja be. A kultúrtörténeti kiállítás az országban egyedülálló. Vele szemben kis kéttornyú ökumenikus kápolna található. A koronás jurta szintén jurtára emlékeztető épület. Egy hatalmas, i. sz. 200 körül kikelt és 1956-ban elpusztult fa évgyűrűire a magyar történelem fontos évszámait vésték fel, magukat a történelmi eseményeket makettek is bemutatják körülötte vitrinekben. A nomád park Eurázsia sztyeppéinek világát idézi fel, jurtákkal és téli szállásokkal. Itt lovasbemutatót is szoktak tartani. A vízügyi kiállítás ember és víz kapcsolatát mutatja be, a tutajozásnak, a fafeldolgozásnak, hajóépítésnek és halászatnak állít emléket. Egy fény- és hangeffektusokkal ellátott makett segítségével az 1879-es szegedi árvíz tanúi is lehetünk. A romkert az 1970 óta tartó helyi ásatás eredményeit és a monostor romjait mutatja be.
Több emlékmű is található a park területén: Árpád-emlékmű és Árpád-liget a honfoglalás emlékére; katonai emlékmű, mely több mint ezer év magyar csatáinak állít emléket; a Szegedi kapu, domborművekkel; az 1945-ös földosztás emlékműve; földműves-emlékmű; megyék emlékköve a megyék első országos gyűlése emlékére. A park területén ezenkívül erdei tanösvény, erdei tornapálya és játszótér is található.
Az állandó kiállítások mellett Ópusztaszeren számos program is várja az érdeklődőket.
Nem minden előzmény nélkül esett a választás erre a területre, melyet annak idején csak Újosztásként emlegettek az orosháziak: az ötvenes években régészeti feltárás helyszíne volt a terület, melynek során Zalotay Elemér professzor és stábja Árpád-kori temetőre bukkant. Az is kiderült, hogy egykor Gellértegyházának nevezhették az itt elterülő falut. Hosszú évtizedekig hatalmi és gazdasági érdekek írták felül a hagyományőrzés igényét, hiszen először katonai lőtérként funkcionált a terület, majd a privatizáció során folytatódott a pusztítás, például kivágták a fákat és lehetővé tették, hogy illegális hulladéklerakó legyen a későbbi emlékpark.
Az új tulajdonos azonban melléállt az orosházi lokálpatrióták kezdeményezésének és megkezdődött a helyreállítás, az építkezés. Nagyívű terveket szőttek, melyeket folyamatosan, lépésről lépésre valósítanak meg. Többek közt történelmi szemléltetőket. szállásokat, szórakozási lehetőségeket, szánkó- és korcsolyapályát, állatsimogatót, kalandparkot álmodtak ide.
Természetesen jelenleg is alkalmas a helyszín különböző rendezvények megtartására, amit ki is használnak, hiszen nagysikerű koncertek, színházi előadások, fesztiválok, hagyományőrző rendezvények, jó hangulatú táborozások helyszíne volt már Gellértegyháza, s a programszervezés folyamatos.
Kiváló helyszín jelenlegi formájában is csapatépítő tréningeknek, családi kirándulásoknak vagy akár kisebb-nagyobb társaságok sütögetős-iszogatós-lazulós programjának.
Gellértegyháza a mai Orosháza határán, Újosztáson található (térkép).
5900 Orosháza, Zöldmező út
Telefon: +36 30 938 8439
E-mail: info@gellertegyhaza.hu
Legyen szó önfeledt szórakozásról vagy céges csapatépítésről, a paintball egyaránt jó választás.
Ráadásul nem is akármilyen feltételek között, hiszen Orosháza a paintball alföldi fővárosa: összesen hét változatos pályával, 10.000 m2-en várjuk mindazokat, akik kipróbálnák ezt az új, izgalmas, adrenalinnal teli szórakozást.
Nálunk megtalálható az úgynevezett speedBall és a woodsBall típusú paintball pálya is. A pályák egy részét még az orosházi határőrség alakította ki gyakorlatozás céljára..
Mi kell a játékhoz? Sportos ruházat és egy cipő, amit nem sajnálunk – minden mást ugyanis mi biztosítunk a helyszínen: fegyvert, lőszert, teljes testvédő ruházatot és arcvédő maszkot.
További részletekről weboldalunkon olvashat: http://paintball.oroshazan.hu/
Békés megye vadgazdálkodásra alkalmas területe több mint ötszázezer hektár, ennek tekintélyes része Orosháza térségéhez tartozik, illetve a szomszédos Csongrád megye nagy része is könnyen elérhető a városból.
Orosháza környékén is az Alföldre jellemző apróvadak jellemzik az állományt, azaz elsősorban fácán, nyúl, őz vadkacsa, illetve a törvény által meghatározott mértékben fogoly vadászható ezen a vidéken.
Mind a kormányhivatal szakigazgatási szerve, mind a vadásztársaságok, mind civil szervezetek arra törekednek, hogy a megye vadgazdálkodása szakszerű és korszerű legyen, ennek köszönhetően a hazai és nemzetközi vadászturizmusnak A vadászatok szervezésével a vadásztársaságok jogosultak, közülük néhány az alábbi elérések alatt található meg:
5624 Doboz, Körösbalpart 30.
Tel: +36 66/268 370
5516 Körösladány, Kossuth u. 17.
Tel: +36 30/239 1468
5622 Köröstarcsa, Kossuth út 11.
Tel: +36 66/480-343
E-mail: tonncsika@rtlmail.hu
5720 Sarkad. Pf. 25
Tel: +36 20/979 3272
E-mail: drszaboz@bekesnet.hu
5925 Gerendás,Áchim u.15.
E-mail: farkas@primcom.hu
5744 Kevermes, Árpád u. 6.
Tel: +36 68/434 018
5650 MEZŐBERÉNY, Luther u. 23.
Tel: +36 66/352 650
5650 MEZŐBERÉNY, Malom u. 2.
Tel: +36 66/423 142
5751 NAGYKAMARÁS, Arany u. 57.
Tel: +36 68/ 436 270
5540 SZARVAS, I. kk. 10.
Tel: +36 66/515 300 / 210
Fax: + 36 66/313 179
5940 TÓTKOMLÓS, Makói út 2.
Tel: +36 68/460 497
5940 TÓTKOMLÓS, Békéssámsoni út 37.
Tel: +36 68/462 670
Ha a vadászfelszerelések közül otthon maradt valami, akkor sincs gond, hiszen a városban több szaküzlet működik, ahol beszerezhetők a szükséges kellékek.
Az első számú nagy előny természetesen, hogy nincs felfelé menet, már messziről látható a következő település templomtornya vagy víztornya és persze az erdei biciklizéssel szemben nincsenek kullancsok.
Azonban ki extrém kihívásokra vágyik, bármikor találkozhat a szembeszéllel, mely a helyi mondás szerint mindig ott van, bármerre is haladjunk.
Komolyra fordítva: ebben a posztban azoknak kínálunk túraajánlatokat, akik rövidebb távokat vállalnak be.
Kardoskút-Pusztaközpont, Fehér-tó: Fizikai állapottól, gyakorlottságtól függetlenül bárkinek ajánljuk a mindössze oda-vissza 30 kilométeres utat.
A túra Kardoskúton át a Körös-Maros Nemzeti Park Fehértói részlegéhez vezet, itt megtekinthető a különleges madár- és növényvilág, valamint a nemzeti park hagyományőrző farmja, ahol egyebek közt szürkemarhák és rackajuhok élnek. Bátrabbak tovább tekerhetnek és Székkutas felől közelíthetik meg Orosházát. Az utolsó 10 kilométer a főúton vezet, ezért csak azoknak ajánljuk, akik magabiztosan tekernek nagy forgalomban.
Pusztaföldvár, Tatársánc: az előzőhöz hasonlóan alig 30 kilométeres túráról van szó, melynek végállomása a pusztaföldvári tatársánc, mely a falu délkeleti határszélén található. A kis és nagy tatársánc a bronzkor vége felé, Kr. e. VIII-V. században épült az avarok által, így nincs köze a tatárjáráshoz.
Nagymágocs, Károlyi-kastély: ugyancsak népszerű kerékpáros túraútvonal, hiszen akár egy napot is eltölthetünk itt. Az Orosházától 12 kilométerre található kastély A 1896 és 1897 között készült eklektikus neobarokk stílusban. A kastélyt és hozzátartozó épületek egy részét Ybl Miklós tervezte. Szinte eredeti állapotában látható a jelenleg szociális otthonként működő épület, melynek 40 hektáros angolparkja ugyancsak kedvelt pihenőhely.
Tótkomlós, Mezőhegyes (oda-vissza 70 kilométer)
A várostól déli irányba indulva 20 kilométer után érkezünk Tótkomlósra, ez az a város, mely egyebek közt Závada Pál Jadviga párnája című regénye révén vált híressé messze földön.
De nem csak a híres családregény révén, hanem mert a hazai szlovákság egyik fellegvárában ma is őrzik őseik kulturális értékeit, legyen az a nyelv, a színjátszás, a tánc vagy éppen az irodalom. Nem beszélve a gasztronómiáról, a tótkomlósi kolbász messze földön híres.
Ám ne együnk túl sokat, hiszen még komoly távolság vár ránk: ugyancsak déli irányba folytatva az utat megérkezünk Mezőhegyesre, melynek lovas hagyományai nemzetközi szinten ismertek. A helyi ménesbirtokot II. József alapította, s az utódok is magas szinten vitték tovább a hagyományokat a parkvárosnak is nevezett Mezőhegyesen.
Nagyszénás-Szarvas (oda-vissza 80 kilométer).
Szarvast a Körös-parti Athénnek is nevezik gazdag kulturális hagyományai és természeti kincsei miatt, így mindenképpen megér egy túrát a város. A főbb nevezetességek bemutatása megtörtént más oldalakon, itt egy halk tippet osztunk meg, saját tapasztalatból: az út mentén, nem sokkal Szarvas előtt található a Régimódi étterem, mely nem csak nevében, hanem minden más tekintetben régiómódi – a szó nemes értelmében -, s állítólag itt készül az ország legjobb pacalpörköltje.
Csanádapáca-Újkígyós-Szabadkígyós-Gyula-Békéscsaba-Telekgerendás-Csorvás-Orosháza körút (kb. 120 kilométer).
Gyula rendkívül népszerű turistacélpont, bringával is érdemes felkeresni. Javasolt útvonalunk odafelé vezető szakaszán a “kertek alatt” haladást javasoljuk, így megismerkedhetünk Dél-Békés kevésbé ismert részével, s útba ejthetjük a rendkívül szép, bár mostanában kihasználatlan szabadkígyósi kastélyt. Gyuláról elindulva megtekinthetjük Pósteleket, melybe a közelmúltban új életet leheltek és egy kiváló szabadidőközponttá vált. Visszafelé a Békéscsaba, Csorvás, Orosháza útvonalat javasoljuk, de csak a bátrabbaknak, hiszen az út közel negyven kilométeren át a 47-es főúton át vezet.
A Nagy Tatársánc nevű halom-vonulat az 1939. évben végzett vizsgálatok szerint a bronzkor végén, vagy a vaskorszak elején készített földvár. A 3050 m hosszú, félkörívű sánc nagy része erodálódott és oldalait szántóként művelik. Keleti vége kisebb mértékben erodálódott. Ennek meredekebb északkeleti oldalát nem művelték, így kultúr-hatás által kevésbé zavart természetes növénytársulás (gyep) borítja, mely egyben védelmet nyújt az erózió ellen.
A Wikipedia leírása szerint ebben a gyepben olyan növényfajok is tenyésznek, melyek jellemzőek a felszántatlan pusztai gyepekre és az Alföld művelt talajú területein ma már nem léteznek, vagy nagyon ritkák:
Asperula cynanchia L. – ebfojtó müge, Phlomis tuberosa L. – macskahere, Salvia nutans L. – kónya zsálya, Thalictrum minus L. – közönséges borkóró, Viola ambigua W. et. K. – csuklyás ibolya stb.
Az 1930-as években még más ilyen kevésbé zárt természetes gyepet is ismertek a környéken (pl. a Nagy Tatársánc túloldalán). Ma már messze környéken csak ez a kis folt őrzi az Alföld egykori természetes gyepvegetációjának nyomát.
A helyszínt gépkocsival és kerékpárral is meg lehet közelíteni, de egy Orosházáról vezető gyalogtúra sem jelent kimerítő fizikai teljesítményt, így mindenkinek jó szívvel ajánljuk.