Hosszú, viharos évszázadok után ma a Viharsarok az ország egyik legbékésebb, legnyugodtabb térsége.
Az elnevezés — melyet ma is büszkén és rendszeresen használnak a Körösök vidékén, s a folyóktól délre fekvő területeken élők — történelmi időkre, egészen a 19. század második feléig nyúlik vissza. Békés, Csongrád és a később azokba részben beolvadt Arad, Csanád és Torontál vármegyék időről időre agrárszocialista lázongásoktól, s azok megtorlásaitól, tüntetésektől, alkalmanként fegyveres felkelésektől és tragikus végkimenetelű csendőrsortüzektől voltak hangosak. A Viharsarok aztán a 20. század közepétől elcsendesült, s azóta valóban békés a megye.
A mai értelemben vett Viharsarok, a jellemzően Orosháza, Békéscsaba, Mezőkovácsháza és Mezőhegyes környékét magában foglaló földrajzi tájegység, ha úgy tetszik, az ország dél-keleti csücske számos látnivalót kínál az alföldre érkező turistáknak. Történelmi és kulturális emlékekben éppúgy bővelkedik, mint természeti értékekben. A művelődni vágyódás megszállottjai és a természet szerelmesei egyformán megtalálják az érdeklődési körüknek leginkább megfelelő időtöltés, kikapcsolódás lehetőségét.
Érdemes útra kelni, s felfedezni a Viharsarok nagyobb városait és legrejtettebb zugait is — az aktív pihenést kedvelők egész biztosan nem fognak csalódni, ha az Orosházán töltött nyaralás során egy-egy alkalommal magukhoz veszik a vándorbotot.