A kardoskúti Fehértó kihagyhatatlan úti cél annak, aki Orosházán vagy környékén tölti a szabadságát.
A Kardoskúti Fehértó természetvédelmi területet 1966-ban hozták létre, majd a mintegy 150 faj átvonulóhelyeként jegyzett terület 1997. óta a Körös-Maros Nemzeti Park része. A Fehértó a Dél-Tiszántúl legértékesebb, időszakos vízállású, speciális vízutánpótlású szikes tava, melyben különleges alacsonyabb rendű élőlények, ritka növények és növényközösségek élnek. A tó medre a Maros egyik holocénkori mellékágából alakult ki. A kardoskúti Fehértó vízháztartásában valószínűleg mindig is jelentős szerepe volt a talajvízáramlásnak.. A terület a vizes, pusztai élőhelyhez kötődő vonuló madarak egyik legfontosabb alföldi megállóhelye, 1979 óta a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. A tómeder az éjszakázó és pihenőhelyet biztosítja, a környező puszták és mezőgazdasági területek a táplálékforrások szerepét töltik be.
Tél végén gyülekeznek a tavon az északra vonuló vadludak és récecsapatok több tízezres tömegben.
A tavasz melegedésével a szikes partokon közel a vízhez építi fészkét a gulipán. Jellegzetes, felfelé hajló csőre utal különleges táplálkozásmódjára. Fejének jobbra-balra mozgatásával kaszáló mozdulatokkal veszi fel táplálékát a vízből. A magasabb füvű legelőn bíbicek, godák és piroslábú cankók költenek.
A nemzeti park weboldalának leírása szerint októberben a daru vonulása különleges esemény a tó életében. Az egykor hazánkban is költő daru a századforduló óta csak átvonuló madarunk. Az északról érkező csapatok keskeny útvonalon haladnak át a keleti országhatár közelében. A hetekig elidőző, népszerű madarak egyedszáma meghaladja a több ezret is.
A darvakkal egyidőben indul az északi vadlúdvonulás is. Ősszel hatalmas madársokadalom népesíti be a tavat és környékét. Hajnalban először mindig a darvak kezdik a kihúzást, a vadlibák csak utánuk indulnak a táplálkozó területekre. A tavat övező réteken, vetéseken, kukoricatarlókon szóródik szét a tavon éjszakázó madársereg. A vadrécék mozgása fordított. Ők napközben a tavon maradnak és éjszaka keresik fel a táplálkozó helyeket.
A Kardoskúti Fehértó területi egység Sóstói-telepén található a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság magyar szürke szarvasmarha, racka- és cigájajuh állománya. Ezek az őshonosságuk miatt védett állatfajták, felbecsülhetetlen értékeket hordoznak, értékes géntartalékként tartjuk őket nyilván. Tulajdonságaikat – a fajtákban rejlő genetikai sokféleség megőrzése végett – változatlanul kívánjuk fenntartani. Jól alkalmazkodnak a szélsőséges környezeti hatásokhoz, bizonyos betegségekkel szemben genetikailag rezisztensek, nagyobb az ellenálló képességük.
A védett terület közvetlen közelében, Pusztaközpontban található a Kardoskúti múzeum. A kiállítás összefoglalja és bemutatja a terület történetét, természeti értékeit. Figyelemmel lehet követni a táj változásait, növény- és állatvilágát régi térképekkel, rajzokkal, fotókkal, preparátumokkal illusztrálva.
Kardoskút és Fehértó képek
